Roma gyülekezetek Magyarországon
A célcsoport (amely a cigányság és a kereszténység metszéspontjában foglal helyet) szociológiai mintázatainak feltárása fontos információkkal szolgál a cigányság többséghez való közeledése tekintetében, mivel bizonyos feltételezések szerint és az eddigi tapasztatok alapján úgy tűnik, hogy e közösségek, illetőleg annak tagjai, fontos változásokat élnek át, az integrációt elősegítő jellemzők válnak tulajdonságaikká. E mintázatok empirikus feltárása még nem történt meg – hitéleti mintázataik, az itt kialakult közösségi mintázataik és pl. e kettő viszonya stb. Úgy tűnik, hogy az alapvető ismérvek feltárása hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy akár a cigány integráció tekintetében később fontossá váló összetevőket, összefüggéseket ismerjünk meg. Erre pedig azért is van szükség, mivel pl. Hablicsek László (1999) előreszámításai szerint 2050-re minden hatodik munkavállalási korú fiatal cigány származású lesz (lehet) Magyarországon – vagyis a kérdés nagyon is releváns. Másrészt, ahogy Messing Vera megfogalmazza: „…kialakulóban van egy új roma/cigány identitás, egy erős öntudattal és etnikai azonossággal rendelkező generáció, melyről a többségi tudomány és politika nemigen vesz egyelőre tudomást. Az identitás és a közösség alakulásának e folyamata pedig mindenképpen vizsgálatra érdemes” (Messing, 2006:220). E meghatározás (új identitás, amely roma identitás, erős öntudattal és etnika azonossággal) az előzetes feltáró munka alapján jól illeszthető a vizsgált populáció tagjaira – még ha ez csak egy is a lehetséges kialakuló identitások között.
A cikk itt folytatódik:
http://cimok.hu/node/16
